A Fall of Efrafa nevének hallatán az igazi krasztik valószinűleg fogcsikorgatva megborzonganak, de mivel az oldal olvasóközönsége majdhogynem a szerkesztőkkel egyezik meg, kétlem, hogy sok raszta tarajos fordit emiatt hátat a képernyőnek. Ennek ellenére műfajának mondhatni legismertebb zenekara a brightoni csapat, ha az alapoktól el is kanyarodva érték el ezt a neocrust-nak nevezett valamit, ami náluk tulajdonképpen egy átmenetnek tekinthető a post-metal, a screamo, a crust, a post-rock és a sludge között. A szövegekre és azok megértetésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek, a négy konceptalbum bookletjében (legalábbis az Owsla-éban biztosan) négy nyelvre leforditva olvashatjuk a brit iró, Richard Adams Watership Down cimű műve által ihletett sorokat, a zenekar vegan és ateista világszemléletének tükrében. (Most ennek a mondatnak volt egyáltalán értelme? Atyaég, mit művelek.)
Ez az epikus hosszúságú post-krászt orgiákkal operáló csapat a sorlemezek kiadása után fel is oszlott, ezzel hitelesitve és lezárva ezt a most már teljes egészében, egységként áttekinthető életművet.
Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Down to Agony, Cult of Luna, Downfall of Gaia, Ictus, Ekkaia.
myspace
Elil - 2007
Owsla - 2007
Tharn - 2008
Inle - 2009
Split with Down to Agony - 2007
The Road DVD - 2010
(minden scene)
