2010. december 26., vasárnap

Koncertajánló: Heaven In Her Arms (JP), Aussitot Mort (F) @ "ÚJ" Szabad Az Á


Csak óvatosan kell búcsúztatni az esztendőt, mert könnyen lehet, hogy már az újév legelső napján 2011 legjobb klubbuliján tombolhatunk, hála az Itai Itai Records-nak és a Tukker Booking-nak. Ugyanis Budapestre érkezik Japán második számú screamo/post-rock üdvöskéje, a Heaven In Her Arms, illetve velük karöltve a francia, screamo-ból post-metal-lá vedlett Aussitot Mort. Lesz még egy külföldi fellépő, a mostanság nagyon divatos fordított keresztes hardcore-t játszó, görög I Want You Dead. A supportról magyar részről pedig a Baumgartner Zsoltit megszégyenítő gyorsasággal pankoskodó Human Error és Dance Or Die gondoskodnak. Fontos! hogy a helyszín már az új Szabad Az Á, tehát a Zappa Caffé-t mindenki kerülje el messziről, helyette a belvárosba vegye az irányt.

2011. 01. 01. szombat 20h - "ÚJ" Szabad Az Á, Budapest

Heaven In Her Arms (JP)
Aussitot Mort (F)
I Want You Dead (GR)
Human Error
Dance Or Die

Belépő: 1200 Ft


http://www.myspace.com/heaveninherarmsjapan
http://www.myspace.com/aussitotmort
http://www.myspace.com/iwantyoudead
http://www.myspace.com/thehumanerror
http://www.myspace.com/cschc

Töltsd le a blogról a Heaven In Her Arms és az Aussitot Mort diszkográfiákat!

2010. december 23., csütörtök

Southern Girls


Az eredetileg Zombies Did It néven alakult new yorki kvartett ügyesen trükközik a dallamos gitárvirgákkal. Talán a Kidcrash unokaöccsének is "csúfolthatnánk" (bár ez valamilyen szinten inkább megtisztelő) őket, azonban a szimpla indie-screamo mellett véleményem szerint egy kis emo revival feeling is áthatja a zenéjüket. Mellesleg olyan érzésem van a dalok hallgatása közben, mintha a srácok erőlködés helyett csak szimplán dzsemmelnének egy jót. Ezt persze teljesen jó értelemben mondom, szó sincs arról, hogy ne lennének rendesen össze rakva a számok.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Kidcrash, L'antietam, 1994!, Algernon Cadwallader, Osceola

myspace

Widowmaker - 2009 (scene)
Self-Titled EP - 2010

2010. december 22., szerda

Cry Me A River 2011!


Jövő nyáron sem maradunk sírás nélkül, hiszen 11. alkalommal is megrendezésre kerül minden screamoőrült kedvenc fesztiválja, a React With Protest által szervezett Cry Me A River Festival. Tegnap már a fellépő nevek is kiderültek, és noha várható volt, hogy - sajnos - nem lesz olyan színvonalas, mint a tavalyi jubileumi banzáj, azért idén is elég erős a felhozatal, hiszen visszatér az európai screamo színtér talán legnagyobb zenekara, a Raein, lesz sötétség és sludge az amcsi Thou által, Loma Prieta és ex-IWROTEHAIKUSABOUTCANNABALISMINYOURYEARBOOK tagok húzzák a síráshoz a talpalávalót a Beau Navire formájában, fellép mindenki kedvenc portugál zenekara, az Adorno is, és lesz még rengeteg király zenekar, többek közt olyan állandó CMAR-arcok is, mint a Battle Of Wolf 359, a Zann, a June Paik, az Alpinist vagy éppen a Hammers.

2011. 06. 24-25. - Versmold, Németország

Raein (IT)
Battle Of Wolf 359 (UK)
Thou (USA)
Beau Navire (USA)
Alpinist (D)
Zann (D)
Adorno (P)
June Paik (D)
Moloch (UK)
Drainland (IRL)
Planks (D)
Hammers (UK)
Citizens (UK)
Suckinim Baenaim (ISR)
Lentic Waters (D)
Black Everest (D)

(A jegyekkel gondolom idén is sietni kell majd, mert korlátozott a rendelkezésre álló jegyek száma, amiket a React With Protest-nél kell lefoglalni.)

2010. december 19., vasárnap

Birds In Row


Szintén a napokban bukkantam az alábbia francia csodára, akikről a kiadójuk (ami egyébként kifejezetten érdekes bandákkal foglalkozik, szerintem lesz még poszt tőlük) azt a promószöveget költötte, hogy nem elég hardcore, hogy a Modern Life Is War utódbandák közé soroljuk, viszont annyira nem is sludge/crust, hogy ebben a scene-ben megállja a helyét, így a kettő egyvelegéből kapunk valami nagyon király furcsaságot. Én a magam részéről csak rásütnék egy post-hardcore jelzőt (ebből baj sosem lehet), és osztom, hogy király. Merthogy tele van dallammal, energiával, dühvel és azért tényleg érezni azt az elszállós hozzáállást, ami gyökerezhet a sludge-ban. Emellett nekem néhol olyan érzésem van, mintha az érzelmek helyett a technikát előrébb helyező Touché Amoré-t hallgatnék, de a lényeg, hogy töltsétek.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Touché Amoré, Meleeh, Defeater, More Than Life, Caravels

website | bandcamp

Rise Of The Phoenix - 2009 (scene)
Cottbus - 2011 (scene)

2010. december 18., szombat

Deafheaven


3 napja ajánlották nekem ezt a bandát, és azóta nem tudok leállni az idén megjelent demo-juk hallgatásával, amely révén gyorsan le is csapott rájuk a Deathwish Inc., így a jövőre megjelenő nagylemez, már mindenki kedven Jákob bácsijánál fog napvilágot látni. El is lopom a promószövegüket és nem küszködök azzal, hogy magamtól definiáljam a zenekart: "Their hybrid musical approach is outright stunning. A melding of epic Post Rock leanings (Envy, Godspeed You! Black Emperor) with experimental Black Metal (Xasthur, Weakling, Leviathan), and classic era "Screamo" (Orchid, Crimson Curse) into something never successfully experienced before." Aki nem tud angolul, az is észreveszi, hogy egy mondatban szerepel a post-rock, a black metal és a screamo. És akkor már ő is tudja, hogy ez csak is érdekes lehet.
UPDATE: Azóta megjelent a Roads To Judah címre hallgató nagylemez, amely letiszultabb lett, mint a demo. Hogy ez jót tett-e a zenéjüknek vagy sem, mindenki döntse el maga, az biztos, hogy a lemezzel rengeteg új rajongót szereztek a srácok és lassan akkora hype alakul ki a zenekar körül, mint anno a Touché Amoré kapcsán.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Wolves In The Throne Room, Ash Borer, Altar Of Plagues, Celeste, Panopticon

myspace | bandcamp | tumblr

Demo - 2010
Libertine Dissolves - 2011 (scene)
Roads To Judah - 2011 (scene)

Heaven In Her Arms


Marci barátom nemrég kifakadt, hogy mindegy, mit csinál az ember, jönnek a japánok, és ők úgy is jobban csinálják majd. A post-rock/screamo egy jó példája ennek, hiszen a ma legmagasabban jegyzett és legismertebb zenekar, akinek tényleg köze van/volt az igazi screamo-hoz, nem más, mint az Envy. Csakhogy ez a poszt nem róluk szól, hanem a sokak által csak Envy-kópiának csúfolt, 2004-ben alakult Heaven In Her Arms-ról. Igazság szerint a korábbi anyagok, és főleg a 2009-ben megjelent EP valóban rászolgáltak a túlzott hasonlítgatásra, viszont az idén megjelent Paraselene-nel a banda nálam végleg elszakadt a nagytestvértől. Az eddigi legérettebb korongjuk, amiben mertek nyitni más experimentális vonulatokhoz, így sokkal kevesebb unalomba fulladó poszt-rock csilivili témát hallhatunk. Helyettük pedig sötét sludge, post-metal és post-black metal riffeket kapunk az arcunkba (vagyis inkább a fülünkbe). Egyébként zseniálisan van összerakva a lemez: az első 3-4 tételre inkább a már említett sötét, pokoli hangulat a jellemző, majd az utolsó 3 számban pedig visszatérnek a dallamossabb, szép témák.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Envy, Sed Non Satiata, Funeral Diner, Daitro, Suffocate For Fuck Sake

myspace

Demo - 2005 (scene)
Self-Titled - 2006 (scene)
Split with Tomato Steal - 2006 (scene)
Erosion Of The Black Speckle - 2007 (scene)
Split with Killie - 2007 (scene)
Duplex Coated Obstruction - 2009 (scene)
Paraselene - 2010 (scene)

2010. december 15., szerda

Aussitot Mort


A 2005-ben alakult caen-i bagázs a már jól bejáratott, mélabús francia emo útvonalon elindulva kezdte pályafutását, azonban mégis csak figyelemre méltó, hogy az első kiadványok a mára legendássá vált Level-Plane Records gondozásában jelentek meg. Viszont a 2008-as Montuega már a banda egy másik arcát mutatta. Lassítottak a tempón, az ének is már csak néhány számban van jelen (és ezek többsége is dallamos, valódi ének), és előtérbe kerültek a már korábban is megcsillantott post-metal témák. Hogy őszinte legyek, 2 éve még nagyon nem tetszett a banda stílusváltása, de most, hogy újra elővettem a virtuális lemezeket, nagyon is örülök ennek az új hangzásnak. Kiváncsi vagyok, hogy az új lemezen mivel rukkolnak elő a srácok, csak hát erre még az artwork hiányában kicsit várnunk kell, mint ahogy azt a Moment Of Collapse decemberi hírlevelében olvashatjuk.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Time To Burn, General Lee, Le Pre Ou Je Suis Mort, Daitro, Gantz

myspace

Demo - 2005 (scene)
Split with Balboa - 2006 (scene)
6 Songs - 2007 (scene)
Montuega - 2008 (scene)

2010. december 13., hétfő

Harrison Bergeron


A magát Vonnegut az individumért küzdő, anarchista hőséről elnevezett bandáról én sem hallottam mindaddig, míg nem ajánlották nekem, és nagyon örülök, hogy végül azért megtaláltuk egymást. Mindig gondolkozom, hogy hogyan írjam körül azt, hogy az épp posztolásra kerülő banda kurvajó, de most nem fogok ezzel vacakolni, szedjétek, mert KURVAJÓ! Kaotikus, érzelmes, kibaszott dallamos (még dallamos ének is van), egyszerűen lehengerlő. A csúcspont pedig mindenképp a Darkness Washed Over The Dude 1:30-nál kezdődő kiállása, számomra hihetetlen katarzis minden egyes alkalommal. A tagok pedig a feloszlás után olyan bandákban folytatták, mint a Street Smart Cyclist, a Storm The Bastille, a Boy Problems vagy épp a Get To The Chopper.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Osceola, We Were Skeletons, Age Sixteen, L'Antietam, Sailboats


Ten And Two


Lassan tényleg rovatot indíthatnék "Bandák nem több, mint 5 számmal" címmel, mert hogy a 2004-ben alakult brigád is az alábbi kategóriába tartozik (bár több számuk hallgatható, de csak ennyi jelent meg). Nem váltják meg a világot, de a screamo minden bájával felszerelve szereznek 8 percnyi zenei örömöt. Kár, hogy 2 év után már be is dobták a törülközőt.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Walls You've Built, The Saddest Landscape, The Spirit Of Versailles, 7654 Stories, She Notes The Chariots

2010. december 11., szombat

Championship


Ugyan az előző poszt segítségével már meg is ismerhetted volna ezt a remek bandát, azonban megérdemlik a saját, külön bejegyzésüket. Pedig tényleg csak az az 5 számuk jelent meg, ami megtalálható a HBOG spliten, ráadásul ezen az 5 számon és kb. 3 képen kívül semmi mást nem maradt fenn ebből a zenekarból. Balszerencsénkre. Ugyanis ez az 5 dallamos-matekos-indie-s-instrumentális dal annyira, de annyira magával ragadó... Nagyon nagy előnyük, hogy nem vesznek el az elnyújtott poszt-rockos buzulásban, de mégis egy hamisíthatatlan instrumentális (post-rockközeli) zenekar, tele melódiákkal, dinamikával és ügyes megoldásokkal.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Karate, ...And So I Watch You From Afar, The Caution Children, Giraffes? Giraffes!, LITE

myspace

Split with Her Breath On Glass - 2006 (scene)

Her Breath On Glass


Az imént bemutatott The Saddest Landscape énekesének másik projektje, aminek érdekessége, hogy egy duót takar. Zeneileg pedig mintha egy epikusabb és talán még szenvedélyesebb TSL-t hallgatnánk, éppen ezért talán pazarlásnak is érezhetnénk ezt a projektet, de mégsem az. Ha tényleg nagyon rossz kedved, akkor ők talán képesek még jobban elszomorítani.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Saddest Landscape, Portraits Of Past, Funeral Diner, Catena Collapse, The Khayembii Communiqué

myspace

Split with We Are Corpses - 2005 (scene)
Split with Danse Macabre - 2006 (scene)
Split with Championship - 2006 (scene)
Building Monuments For Survival - 2006 (scene)
Split with Khere - 2007 (scene)
Split with Sofy Major - 2007 (scene)
Single Series - 2007
We Aimed Straight Down - 2008 (scene)
Split with The Brass - 2009 (scene)
Self-Titled - 2009 (scene)
7.18.08. - 2009 (scene)
What We Left Behind (Collection) - 2009 (scene)

The Saddest Landscape


Az oldalon megjelent jó pár poszt után jogosan kérdezhetné bárki, hogy ez a kaotikus, kiabálós izé lenne az emo? Hol itt a sírás, az érfelvágás és a szembe lógó haj? Ugyan az utolsó (kettő) biztosan kimarad, azonban akiknek tényleg hiányzik a sírás, itt van a talán legérzelmesebb jelenleg is működő screamo zenekar. A 2000-es évek elején indult banda zenéjében a '90-es évekre jellemző dallamos emo keveredik a screamo-ra jellemző kaotikusabb és zajosabb részekkel. Legnagyobb fegyverük talán az énekes, aki tényleg kb. minden dalban meghal és újraszületik, rengeteg számban van, hogy zene nélkül "énekli" a szívfacsaró szövegeket. 2 éves szünet után tavaly tértek vissza és idén megjelent 5 év után az első TSL nagylemez. Ugyan a zenekar pályának a csúcsa minden bizonnyal mindig is a The Stars In January című szám (és persze a közepén lévő kultikus sor: ...and how many wishes until the stars fall?) lesz, mégis azt mondom, hogy a You Will Not Survive a legérdekesebb és legegységesebb album a banda életében. Képesek voltak ugyanott folytatni, ahol abbahagyták és emellett mégis új ízekkel és főleg dallamokkal telepakolni. Kár, hogy élőben elmaradt a várt katarzis, bár ez nem feltétlenül az ő hibájuk volt.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Kodan Armada, Her Breath On Glass, Funeral Diner, The Spirit Of Versailles, Suis La Lune

myspace

Cover Your Heart - 2002 (scene)
Split with Funeral Diner (A Tribute To Rites Of Spring) - 2003 (scene)
The Sound Of Spectacle - 2003 (scene) + Bonus Track (scene)
Split with The Pine - 2004 (scene)
Lift Your Burdens High For This Is Where We Cross - 2004 (scene)
A Promise Was Made - 2005 (scene)

All Is Apologize For All Is Forgiven (2002-2005 Discography) - 2007 (scene)

I Don't Want To Miss You Anymore - 2009 (scene)
Split with Trophy Scars - 2009 (scene)
Split with If Footmen Tire You What Will Horses Do? - 2010 (scene)
Connections II - 6-way Split with Adorno, Suis La Lune, Isaiah, Captain, Your Ship Is Sinking and Kias Fansuri
You Will Not Survive - 2010 (scene)
Split with Pianos Become The Teeth - 2010 (scene)

2010. december 10., péntek

Haram


Nem tudom, hogy képesek leszek-e az összes pg.99-COC-MAJRULE utódbandáról írni (erről a triumvirátusról meg pláne késnek a nagy posztok, ajjaj), de ígérem, igyekszem, mert megéri. Mondjuk nem véletlenül időzítem mostanra a Haram-posztot, hiszen zenéjük nagyon hasonlít a kései ADIB&W és LATS-vonalra, bár ez a S/T lemezre még nem igaz, de a Drescher's Clock-ra olyan dallamokat írtak a srácok, hogy áh... Amit nagyon sajnálok, hogy 2x is láthattam volna őket, de egyszer sem mentem el végül a pesti bulikra, múltkor pedig addig hezitáltam a Drescher's Clock megvételén, hogy végül valaki más lecsapott rá, de legalább jó helyre került. :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Malady, A Day In Black And White, Life At These Speeds, Verse En Coma, Auxes


Life At These Speeds


Legújabb szerelmeim egyike ez a banda, képtelenek kirobbani az mp3 lejátszómból néhány hónapja. Pedig nem volt ez mindig így, felettük is nagyon könnyen átsiklott még 2-3 éve, viszont örülök, hogy újra rájuk találtam. A portlandi négyes eredetileg screamo-indie egyveleget kezdett játszani, azonban szerencsére hamar stílust váltottak és megtalálták ezt a dallamos, tökös és mégis szívhez szóló hangzást, amelyet ha stílushoz kéne kötnöm, akkor bajban lennék, de azért talán segít, ha azt írom, hogy emo-indie-posthc-dchc-post-punk mix. :) Kár, hogy ők sem bírtak sokáig együtt maradni. Szerintem mindenképp a To Your Health-lemezt próbáljátok először (még akkor is, ha pont ebből crc hibás a scene), ez a legösszetettebb és a legjobb kiadványuk.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Daniel Striped Tiger, Haram, A Day In Black And White, Sinaloa, Wolves

myspace

Self-Titled - 2004 (scene)
Split with Sinaloa - 2005 (scene)
Split with Science Of Yabra - 2005 (scene)
To Your Health - 2006
Split with Thank God - 2008 (scene)

News!

Van új Snowing album is! Azért ilyen gyatra a minőség (128 kbps), mert lelkes wmp használóként át kellett konvertálnom az m4a-t, ami eredetileg gondolom teljesen király.

Snowing-I_Could_Do_Whatever_I_Wanted_If_I_Wanted-2010

Továbbá, ami nagyon szomorú hír, hogy feloszlik a Throats. Az énekes (?) tumblr-bejegyzését olvasva pedig nagyon komolyan gondolkozok, hogy valahogy el kéne jutni arra a búcsúkoncertre.

2010. november 12., péntek

A Day In Black And White


Anno, amikor elkapott a screamo-láz szorgosan begyűjtöttem, amit csak tudtam az Orchid-pg.99-Saetia-Circle Takes The Square last.fm similar artist-okból, illetve a Level-Plane és a Robotic Empire bandáiból. Így utólag visszaemlékezve elmondhatom, hogy egy csomó alapbanda nem tudott megfogni annyira, amennyire kellett volna, viszont mostanság ezek a zenekarok igazi reneszánszukat élik a lejátszómban. Tehát ne csodálkozzatok, hogy az új posztok az aktualitás helyett inkább a múlttal fognak foglalkozni. Ennyit a nyáladzásról, a lényeg, hogy így fedeztem fel újra a washingtoni A Day In Black And White-ot. A banda a már említett Level-Plane Records roster-jét erősítette. A zenekar érdekessége, hogy minden kiadvánnyal egy másik oldalulkat mutatták meg: a 2002-es Demo a kiadóra és az évjáratra jellemző borult és kaotikus screamo; a 2004-es EP-n már kicsit lágyultak, azonban megmaradtak a dinamikus részek, amelyeket borús és katarziselőkészítő kiállásokkal egészítettek ki, minderre pedig tökéletesen illeszkedett a hangosan beszélős kiabálás; a 2005-ös Notes, melyet Kurt Ballou-val (Converge) vettek fel pedig az indie és a (félve merem használni a jelzőt) post-punk jellemzőit hordozta megspékelve egy kis igazi D.C. emo/hc ízzel. Nálam a 2004-es EP az elvileg ma is tartó pályafutásuk (a tagok szerint csak szünetet tartanak, de kétlem, hogy valaha is újra összeállnának) csúcspontja és külön kiemelném a 2. számot, a These Are Objects & Objects-t, amely jelenlegi véleményem szerint az egyik legjobb zárással rendelkező szám, amihez a szöveget is csekkoljátok.

myspace

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Life At These Speeds, Sinaloa, City Of Caterpillar, Malady, Haram

Demo - 2002 (scene)
My Heroes Have Always Killed Cowboys - 2004 (scene)
Split with Black Castle - 2004 (scene)
Notes - 2005 (scene)
Split with Navies - 2005

(Az alábbi release-eknek nagyon örülnék, ha esetleg valaki tudna segíteni:
VA-A_Day_In_Black_and_White-Golden_Birds-Split-EP-2005-hXc
VA-A_Day_In_Black_And_White-Silent_Reminder-Split-EP-2003-gF)

2010. november 10., szerda

The Secret


De azért, hogyha már bejelentkeztem, ne maradjatok újdonság nélkül. Ezért ajánlom ezt a kibaszottul gonosz és sötét (mármint nem primitív, hanem dark) olasz kvartettet, akik 2004 óta próbálkoznak azzal, hogy elvegyék minden életkedvünket. A lemezek javuló tendenciát mutatnak és az idén megjelent Solve Et Coagula című lemezükkel sikerült felérniük a képzeletbeli csúcsra (vagy inkább a pokol legmélyebb bugyrába), amelynek hallatán még a már kötelező kecske-sátán szimbólumokon is könnyedén átugrok. A korábbi post-metalos témákat minimálisan hozták csak vissza, így a számok is rövidebbek és velősebbek lettek. A lényeg, hogy ha kiváncsi vagy egy nagyon jól összerakott hardcore/black metal/grindcore/post-metal egyvelegre, mindenképp csekkold az idei albumot. Még akkor is, ha a Throats-nál azért nem jobb :).

myspace

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Throats, Converge, Gaza, Amenra, Celeste

Demo - 2004 (scene)
Luce - 2004 (scene)
Disintoxication - 2008 (scene)
Solve Et Coagula - 2010 (scene)


mutecall

Szóval, mint az a kevés ember, aki a blogot figyeli észrevette, kicsit halottnak tűnik az oldal. Pedig, hogy stílusosan fejezzem ki magam, a mutecall nem halott, csak nagyon néma. (A Louise Cyphre-től loptam, mielőtt bárki elkezdene osztani :D). A lényeg, hogy sok a suli (pedig hol van még a vizsgaidőszak?), a kamumeló, a próba és a maradék szabadidőmben pedig nem nagyon vesz rá a lélek, hogy 10 percet a blogra pazaroljak. Sajnos. De mindenképp folytatni fogom. :)

2010. október 7., csütörtök

Sleeping In Gethsemane


Amerikai post-rock trió, akik nem váltják meg a stílust, még csak nem is próbálják, de kellemesen vegyítik a hosszabban felépített dalokban a már megszokott epikus post-rock riffeket prog-rock és matek témákkal. Ráadásul egy-két helyen jól bepörgetik a dalokat, így szerencsére elaludni biztosan nem fogunk. Sőt, néhol még vokál is van.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Beware Of Safety, Followed By Ghosts, LITE, Tortoise, L'Homme Puma

Sugartown Cabaret


A cuki srácok Franciaországból származnak, így már meg sem lepődünk, hogy a jól bevált francia emo/screamo-t művelik á la Daitro, Sed Non Satiata, Aussitot Mort. Úgyhogy vannak itt post-rockos elszállós részek is a dallamözön mellett, azonban mégis könnyebben emészthetőbb formában és (talán sajnos) egyszerűbben játsszák ezt a fajta muzsikát, mint a már említett hontársak. Az énekes hangja pedig nem fog megríkatni minket, de ez a már bejáratott félig üvöltés-félig beszéd nagyon is illik a SC zenéjéhez.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Aussitot Mort, Daitro, Mihai Edrisch, Sed Non Satiata, Amanda Woodward


Split with L'Homme Puma - 2007 (scene)
The First Time I Lost The Road Map - 2007 (scene)
Split with Adorno - 2010 (scene)
Beyond Foams - 2010

2010. október 5., kedd

Koncertajánló: I Not Dance (A) @ Szabad Az Á, Budapest


2010. október 12-én (kedden) este lesz egy kis móka a Szabad Az Á-ban: fellép az I Not Dance. Az osztrák triónak tavasszal jelent meg legújabb kiadványa Holy címmel, és októberben turnéra indulnak, amely során szerencsére hozzánk is ellátogatnak. Zenéjükben a post-hardcore-t keverik screamo és post-rock elemekkel, lesz katarzis, szenvedély és minden, ami egy ilyen zenekarhoz kell. Az est során magyar részről pedig fellépnek a győri bőrkabátos post-rockerek, a Rosa Parks, akik ősszel rögzítik legújabb számaikat, így aki nagyon kíváncsi, már itt belefülelhet az új dalokba; továbbá a pesti szkrímó brigád, az Ashes Of Atlantis. Gyere 20:30-ra, mert 21:00-kor pontos kezdés lesz (előtte irodalmi klub van, ezért kell ekkor). Ha netán valami gebasz lenne, akkor úgy variáljuk a sorrendet, hogy mindenki láthassa a sógorokat és még az utolsó metrót is elérje. Beugró egy ezres...

2010. 10. 12. 21h - Szabad Az Á, Budapest

I Not Dance (A)
Rosa Parks
Ashes Of Atlantis

belépő: 1000 Ft

2010. szeptember 30., csütörtök

KOncertajánló: Pianoeathquake (IT) @ Szabad Az Á, Budapest


"Kisbarátaim! Egy kiemelkedő hardcore/punk koncertet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani! Október 2-án a zappa cafeban este 21 órától az alábbi bandák fognak élményszámba menni: THE HOLY MOUNTAIN (ex-Combatwoundedveteran!) az amerikai srácok sötét és kemény, dallamos, de gyors neocrustot nyomnak. A négy évvel ezelőtti pesti koncertjük sajnos meghiúsult egy balesett miatt, most végre itt a bosszú ideje! BOREDOM nagyon feelinges d-beat rock and roll a sógoroktól. Igazi motorozós témák és egy csidi bőgős kislány bárcsak egyszer én is te is mindig együtt... PIANO EARTHQUAKE elborult, dühös screamo HC, amit az olasz srácok nyomnak. Meglepő, de nem mulatságos! HUMAN ERROR crust/grind veteránok, fél éve már öt taggal, sok új számmal, hatalmas zenei flikk-flakkokkal, szóval csak a kezeim figyeljétek, mert vigyázat csalok! RIVERS RUN DRY hazánk legnépszerübb dark heavy neocrust bandája! Hamarosan új splitjük jelenik meg az osztrák Boredommal. Tavasz óta az első pesti bulijuk! NINPULATORS szipus punkok egy nemrég lefutott és remekül sikerült európai turné után ismét láthatjuk őket. A kezdés pontosan 21 órakor, a belépő 1200 Ft."

2010. 10. 02. 21h - Szabad Az Á, Budapest

The Holy Mountain (USA)
Pianoearthquake (IT)
Boredom (A)
Human Error
Rivers Run Dry
Ninpulators

Belépő: 1200 Ft


http://www.myspace.com/theholymountain
http://boredomoverall.blogsport.de/
http://www.myspace.com/pianoearthquake
http://www.myspace.com/thehumanerror
http://www.myspace.com/riversrundrydbeat
http://www.myspace.com/ninpulators

PIANOEARTHQUAKE-et tölts az előző poszt segítségével!

Pianoearthquake


Mai kínálatunk screamo olasz módra, azaz dallamok és mediterrán szenvedély fűtötte rock 'n roll. Najó ez már tényleg nagyon buzisan hangzik, de így van és kész. Mellesleg a srácok elég komolyan szervezik a koncerteket Trieste-ben, úgyhogy ezúton is pacsi nekik, a legkevesebb az, hogy belehallgattok.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Raein, La Quiete, Heads And Heads, Beau Navire, Suis La Lune

myspace

Self-Titled - 2009 (scene)

2010. szeptember 27., hétfő

Beszámoló: Gifts From Enola (USA) @ Szabad Az Á, Budapest

Már nem épp a legfrissebbek az emlékek a múlt heti Szabad Az Á-s mókáról, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat. Szóval szerdán a Chromechoes egy újabb remek zenekart hozott el, még pedig a Gifts From Enola-t. 8-ra volt kiírva a kezdés, ráadásul szerettem volna szórólapozni is, úgyhogy már fél 8-kor ott voltam. 8 körül még csak épp, hogy szállingóztak az emberek a koncertterembe, így meg is untam az egy helyben álldogálást, és kimentem... Hiba volt, ugyanis mire a fél 9-es Rosa Parks kezdésre visszamentem, már majdnem tele volt a terem, nekem meg a mappámban volt egy csomó szórólap. Nah mindegy, ez az én problémám, valószínűleg úgysem emiatt lesznek kevesen az októberi I Not Dance-en.

Tehát a Rosa Parks kezdte az estét, és nagyon király volt. Ugyan még csak harmadszor láttam őket, de mindig jobbak és jobbak. Ráadásul az új számok matekos betétei is nagyon megfogtak. Novemberben vonulnak stúdióba a srácok, hogy felvegyék ezeket az új szerzeményeket, remélhetőleg minél hamarabb a lejátszóinkba is bekerülhetnek ilyen-olyan formátumokban. Volt egy szám, amiben ének is volt - természetesen mikrofon nélkül -, no ott nem tudtam eldönteni, hogy csak én képzeltem-e oda az éneket, vagy valóban volt, mint utólag kiderült volt. :) Arra a számra meg még inkább kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz felvételen.

Következett a Marionette ID, akik április óta először játszottak Pesten, ráadásul itt mutatkozott be a zenekar új basszusgitárosa, akit a nyáron feloszlott nyíregyházai Rushworms-ből ismerhettek. Ekkora már annyira tele lett a hely, hogy a koncertterembe alig tudtam visszamenni, sajnos meg is kellett állnom hátul. Innen pedig borzalmasan erőtlenül szólt az egész, nem tudtam, hogy miért nem lehet rendesen belőni egy ilyen zenekart a hangosítónak. Olyan érzésem volt, mintha egy No Thanx CD-t hallgatnék élőben: dob és ének hallatszódik, a basszus is, a gitárokból meg pont annyi, hogy ki tudod találni, mi lehet... Az elöl állók viszont azt mondták, hogy ott fasza volt, hát akkor viszont a terem akusztikája szar. Mindenesetre voltam már sokkal jobb Marionette koncerten is, de majd legközelebb biztosan előre állok.

Végül a virginiai Gifts From Enola foglalta el a színpadot. Igazából a koncert előtti napokban csak épp-épp belehallgattam az albumokba, így mondjuk tudtam, hogy szerencsére nem a már agyoncsépelt epikus post-rockban utaznak a srácok, de mélyebb ismertséget nem kötöttem a zenekar dalaival kapcsolatban. Fasza is volt, igazából nem tudom, hogy mit írjak részletesebben. Voltak király zajolós, matekos és dallamos témák is, a néhol fel-felbukkanó, Men As Trees-t idéző énekek is sokat dobtak a produkción. Így a hét közepére nagyon jól esett ez az este, mondjuk a végére eléggé elfáradtam, és már a ráadást is túlzásnak tartottam. Szerencsére még egyszer már nem sikerült visszacsalogatni őket a színpadra. Bár tény, hogy az igazi fanok megérdemeltek volna még egy számot, mert a bandának is nagyon tetszett, hogy ennyien gyűltek össze így szerda este - amikor a középső gitáros szerint Amerikában 2-en vannak egy ilyen koncerten -, nem győzték fotózni a színpadról az embereket.

2010. szeptember 26., vasárnap

Laura Stevenson And The Cans


A mesés Laura New Yorkból szállítja nekünk a csodásabbnál csodásabb és édesebbnél édesebb indie folk témákat. Eredetileg sima egy gitáros-éneklős felállás lenne a koncepció, de a Kannák tesznek arról, hogy ez ne így legyen és trombitával, hegedűvel, dobbal, plusz gitárral, satöbbivel dobják fel a dalokat. Tényleg nagyon aranyos, aki kicsit is csípi az amcsi folkot, vagy csak szimplán valami dallamosra vágyik, az ne habozzon a letöltésekkel.

(Ezúton is elnézést kérnék a Kannáktól, de "kénytelen" voltam ezt a képet betenni a posztba, szerintem ti is igazat adtok nekem. :) )

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Nina Grizol, Good Luck, Halo Fauna, Eric Ayotte, Defiance Ohio

myspace

A Record - 2008/2010 (scene)
Holy Ghost! - 2009
Split with Bomb The Music Industry - 2009



Sofy Major


Francia zajbrigád, akik a minőségi francia emo/screamo színtérről gyökeredznek. Eredetileg valami ehhez hasonló zenét is kezdtek el játszani, de aztán inkább a súlyos és zajos post-hardcore/post-metal riffek kerültek előtérbe. Mindenképp érdemes csekkolni azoknak, akik szeretik a kísérletezős, súlyos muzsikákat.


Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Brume Retina, Time To Burn, Hiro, Celeste, I Pilot Daemon

myspace

Self-Titled - 2007 (scene)
Split with Her Breath On Glass - 2007 (scene)
Split with One Second Riot - 2007 (scene)
Maxi - 2009 (scene)
5 Years Of Freak - 2009 (scene)
Permission To Engage - 2010 (scene)

2010. szeptember 25., szombat

Vaccine


Massachusetts-i intoleráns straight edge powerviolence szupergrupp. Olyan zenekarokból verbuválódtak, mint az Ampere/Orchid (Will Killingsworth a basszer!), Relics, Think I Care és a Glue. Ha a diszkográfia hosszával arányos ismertetőt írnék, akkor már a második mondat se fért volna bele. A számok nagyon rövidek és tömörek, közel 25 mp-ben viszont úgy a földbe basznak, hogy nehéz onnan kimászni. Tökéletes soundtrack tömegközlekedéshez, amikor az ember legszívesebben néha szimplán összeverné az embereket a villamoson/buszon/metrón, stb. Csak, hogy az intolerancia nálunk se maradjon el. :D (Az új "album"ról két számot tud a last.fm bescrobble-olni, haha.)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat:
Mind Eraser, Punch, Weekend Nachos, Bucket Full Of Teeth, Das Oath

blogspot

Demo - 2010
Human Hatred - 2010 (scene)
Crimes In Blood - 2011

Caravels


Most, hogy megismertem ezt a bandát (vagyis hát a korábbi anyagokat már hallottam, de az épp megjelent lemezzel rabolták el a szívem) végre nem csak Vegas és a sivatag az, ami eszembe jut, ha meghallom, hogy Nevada. A hendersoni srácok ügyesen mossák össze a melodic hardcore-t a tradicíonális amcsi screamo-val, épp ahogy a közkedvenc Touché Amoré. Azonban - sajnos kénytelen vagyok összehasonlítani a két zenekart - több energiával és dinamikusabban teszik mindezt, ráadásul még jól eltalált, elszállós felé hajló dallamos kiállásokkal tördelik meg a dalokat, vagy vezetik át az egyiket a másikba. Az év legjobb bemutatkozásai (pedig hát nem ez az első lemezük, de mégis csak ez jelent meg "nagykiadónál") között biztosan ott lesznek a srácok.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Touché Amoré, La Dispute, Amber Daybreak, I Not Dance, (régi) Adorno

myspace

The Earthling Sessions - 2008
Hunt Things - 2009
Floorboards - 2010 (scene)

Koncertajánló: Cloak/Dagger (USA) @ Szabad Az Á, Budapest

Mostanában szinte több a koncertajánlós poszt, mint a megszokott zenekarbemutatós. Remélem azért nem mindenki bánja ezt, de amúgy a bandás posztokat is valahogy ehhez a szuper őszi koncertszezonhoz kell igazítanom. Lényeg a lényeg, hogy aki tud, menjen el ezekre a koncertekre, mert tényleg jobbnál jobb külföldi zenekarok jönnek errefelé ebben a 2,5 hónapban.




Nade, hogy ne csak fölöslegesen jártassam a számat, szeptember 29-én (szerdán) immáron harmadik alkalommal érkezik hozzánk az amerikai Cloak/Dagger legénysége. Talán napjaink legjobb olyan zenekara, aki képes 2010-ben is a '80-as éveket idézni és mégis elhisszük, hogy ez egy "modern" banda. Nem tudom jól megfogalmazni, a lényeg, hogy lesznek fasza dallamok, őrült közönség, mi másra van szükség? Továbbá megjegyezném, hogy senki se hagyja otthon a szörfdeszkáját, mert az előzenekari teendőkért a műfajt pankosabb oldalról megközelítő Lömbihead és az instrumentális szörf punkban utazó Wormkids lesznek a felelősek. Helyszín a Szabad Az Á, belépő 1300 Ft, kezdés 8-kor!

2010. 09. 29. 20h - Szabad Az Á, Budapest

Cloak/Dagger (USA)
Lömbihead
Wormkids

2010. szeptember 22., szerda

Koncertajánló: Panacea (PL), East Of The Wall (USA), Radare (D) @ Fényes Adolf utcai próbaterem, Budapest


Azt hiszem nehéz jobb hétfő esti programot találni, mint amellyel szeptember 27-én a Dzsukhell produkció megörvendeztett bennünket.
Színpadra lép a lengyel neocrust legenda, a Panacea, úgyhogy a Tragedy-fanoknak kötelező a megjelenés. Továbbá a közelmúltban még két együtt turnézó külföldi bandával bővült a fellépők sora. Az amerikai East Of The Wall prog-metal elemekkel dúsított post-metalban utazik, még hozzá dicséretesen, ezt is bizonyítja, hogy a műfaj krémjét magáénak tudó Translation Loss Records a kiadójuk. A Radare pedig Németországból szállítja a súlyos riffeket és a megindító és egyben mélybe taszító jazzbetéteket, ugyanis a srácok a megszokott post-metal témákat Bohrenre hajazó doomjazz részekkel vegyítik. Az estet nyitó Wolf Shaped Clouds-ban pedig a blog szerkesztői (azaz jómagunk) is próbálják megvillantani a tudásukat, a húros hangszerek mögött keressetek minket. :)
A belépő az estéhez mérten baráti 1000 Ft, a helyszín pedig a már jól bevált Fényes Adolf utcai próbatermek egyike. 8 órakor várható kezdés, hogy 11-re már remélhetőleg vége is legyen a koncerteknek, és mindenki még időben fellőhesse a pizsit.


2010. 09. 27. 20h - Fényes Adolf utcai próbaterem, Budapest

Panacea (PL)

East Of The Wall (USA)
Radare (D)
Wolf Shaped Clouds


Belépő: 1000 Ft

http://www.myspace.com/0101panacea
http://www.myspace.com/eastofthewall
http://www.myspace.com/radareradare
http://www.myspace.com/wolfshapedclouds

A RADARE kiadványokat töltsd innen!

2010. szeptember 21., kedd

!!!

Csináltam egy üzenőfalat oldalra, ha lenned bármi óhaj-kívánság-kérdés, mehet oda nyugodtan, vagy csak ha szimplán elmondanád, hogy milyen szar a blog, azt is örömmel várom oda. :)

Amúgy egy elmaradt gigasplit és egy friss új album!

VA-Le_Pre_Ou_Je_Suis_Mort-Dolcim-Men_As_Trees-Dying_In_Motion-Split-LP-2010-FiH

Alpinist-LICHTLAERM-LP-2010-gF

2010. szeptember 19., vasárnap

Koncertajánló: Gifts From Enola (USA) @ Szabad Az Á, Budapest


Szeptember 22-én (szerdán) a Chromechoes Promotion-nek hála fővárosunkba látogat az amerikai Gifts From Enola. Aki kicsit is otthon van a post-rockban már biztosan hallott róluk, most lehetőség nyílik arra, hogy lássa is őket. Persze ez vonatkozik azokra is, akik még nem hallottak róluk, remélhetőleg élőben is olyan energikusak, mint az albumon. Magyar részről pedig a két legjobban odaillő banda nyitja az estét. A tatabányai Marionette ID áprilisi EU-turné nyitó pesti koncertje óta először játszik újra a fővárosban. Ráadásul itt debütál az új basszusgitáros, aki korábban a Rushworms-ben pengetett, továbbá a srácok ígérnek új dalokat is a remélhetőleg minél hamarabb elkészülő új lemezről. A győri Rosa Parks pedig nagyon klafa limitált példányszámú pólókkal kedveskedik az egyre népesebb rajongótábornak, áruk csak 1500 pénz és tényleg kurvajól néznek ki.

2010. 09. 22. 20h - Szabad Az Á, Budapest

Gifts From Enola (USA)
Marionette ID
Rosa Parks

Belépő: 1000 Ft


http://www.myspace.com/giftsfromenola
http://www.myspace.com/marionetteid
http://www.myspace.com/rosaprks

A Gifts From Enola kiadványokat töltds le innen!

Verse En Coma


Úgy érzem rengeteg olyan poszt lesz itt még, amely témája olyan zenekar, amely a pg. 99-City Of Caterpillar-Majority Rule szentháromság feloszlása után jött létre, és persze egyáltalán nem hasonlít egyikre sem. Ilyen a Verse En Coma is, akik egyetlen kiadvánnyal rendelkeznek és nem is hiszem, hogy terveznek valami újdonságot kiadni a (közel)jövőben. Ebben a formációban épp a Malady gitárosszekciója dominál, kiegészülve a City Of Caterpillar/Darkest Hour dobos Ryan Parrish-sel és a teljesen kakukktojás Brian Markham énekessel. Zenéjükben a shoegaze és indie témák dominálnak, de nem tagadják meg azért teljesen a múltat a srácok, és itt-ott zajos post-hardcore részekkel ragadnak el minket a felhők szárnyáról.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Malady, Ghastly City Sleep, A Day In Black And White, Young Widows, Ancient Sky

myspace

Rialto - 2008 (scene)

2010. szeptember 18., szombat

Beszámoló: Alpinist (D) @ Black Machine, Budapest

Végül úgy adódott, hogy mégis el tudtam menni tegnap este, hogy megnézzem a jelenlegi talán legjobb neocrust zenekart. A szinte biztos késés "reményében" kicsit későn indultunk és így le is késtük a debütáló Deads koncertjét. Akik ott voltak már, azt mondták, hogy jó volt, majd legközelebb pótlom a tegnapi elmaradásomat. Másodiknak a Dance Or Die jött - a változatosság kedvéért :D -, most is nagyon király volt, bocs srácok, most nem írnám le ugyanazokat a dolgokat, amiket már párszor megtettem a blogon :). Annyiban viszont újdonság volt, hogy kivételesen Fater gitárja hallatszódott és Tomié nem, ilyen DOD koncerten sem voltam még :D. És sajnos az is kiderült, hogy az énekcucc lesz az este gyengepontja, szinte semmit sem lehetett hallani az énekekből :( .

A szerencsés (ám persze tudatos) sorrendalakításnak hála az Alpinist következett. Sajnos náluk még jobban előjött az ének hiánya, mert olyan bődületes krafttal szólalt meg az egész, hogy ami ének a DOD-nál még kihallatszódott, azt a münsteri srácoknál már csak oda képzelni lehetett. Ettől függetlenül bitang jó show-t toltak a srácok, a régi számok daráltak, a még több sötétséggel és súllyal átitatott új számok pedig a földbe döngöltek. Remélem most napokon belül meghallgathatom az új lemezt, amit amúgy tegnap már lehetett kapni. Tudom, hogy nem kéne, de mégis kénytelen vagyok a CMAR-os fellépéshez hasonlítani a tegnapi koncertet, és hát az ének az ami a CMAR felé dönti a mérleget. Mondjuk itt legalább jobban tudtam - kénytelen voltam - a zenei részre koncentrálni, és ámulattal vettem észre, hogy a - sajnos - nálam is fiatalabb dobos srác elpusztította a dobokat. Hihetetlen intenzitással ütötte a bőrt, csak kerestem az állam...

Utánuk az animalgrind Attack Of The Mad Axeman lépett a képzeletbeli színpadra, és ha már a zenéjükkel nem tudnak hódítani, legalább mókás volt a megjelenésük. Ugyanis minden tag állatnak volt beöltözve (nem hiába animalgrind...), hogy pontosítsak teknősnek, mókusnak, csigának, méhecskének és bagolynak. Ez most tényleg olyan volt, mint amikor youtube-on valami állat bevág valami grindcore-t mondjuk a Franklin, a teknős alá. Sajnos, mint már írtam a zene annyira nem volt nagy szám, ipari grind és kész, ráadásul az elöl lévő mozgásból majdnem balhé is lett. A méhecske rakta helyre az egyik srácot, illetve a teknősnek is volt problémája ugyanezzel a formával, mert állandóan ellopta a sisakját. Szerintem ők is tudják, hogy jelmez nélkül bajban lennének...

Végül utolsóként a világ szerintem legrosszabb nevével megáldott Failed Suicide Plan következett. Hát nekem ez túlságosan össze-vissza és német volt. Nem volt sem screamo, sem hardcore, sem grind, és annyira jól megírva sem volt, hogy ezt a kavalkádot élvezni tudjam. Emellett már egyre közelebb volt az ideális éjszakai indulásának időpontja, hogy elhagytuk a Fekete Masinát.

Összeségében király este volt, kár, hogy az énekcucc nem volt jó, de hát ez van. Ándergrand, pánk és kész. Mellesleg 64 fizető volt, ami kifejezetten jót tett az estének, mondjuk péntek volt, de akkor is fasza, hogy ennyien kijöttek ilyen messze.

Gifts From Enola


Igen kellemes post-rock az USA-ból, amiben szerencsére több a rock, mint a post. Persze ettől függetlenül az effektezett hullámzások és epikus hosszúságú számok nem maradnak el, de tényleg örülök, hogy a lényegi részre inkább az indie rockos riffek és témázgatások a jellemzők. Ráadásul még az 1-2 jó helyen becsempészett vokáltémák is megfelelően érzelemdúsak és dobnak az összképen.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: And So I Watch You From Afar, Russian Circles, Caspian, Moving Mountains, Beware Of Safety

myspace

Local Eyes Betrayed The Mind - 2006 (scene)
Split with You.May.Die.In.The.Desert - 2008 (scene)
From Fathoms - 2009 (scene)
Self-Titled - 2010 (scene)

2010. szeptember 16., csütörtök

Fire Team Charlie


Nem véletlen a mai posztok sorrendje, mert a The Walls You've Built feloszlása után (ami amúgy a Burned Out Bright feloszlása után jött létre, csak az a formáció számomra nem ér meg egy posztot) alakult a Fire Team Charlie. Az egyik tag egy last.fm kommentje alapján mondom, hogy sosem akartak screamo banda lenni, de szerencsénkre nem igazán sikerült ezt a tervet kivitelezniük. A '90-es évek emóját idézik, de képesek voltak egy fajta olyan energiát belevinni a dalokba, amelyet én szinte az összes '90s emo banda zenéjéből hiányolok. Tehát vannak dallamok dögivel, tökéletes vokál és a szövegek is faszák. Eredetileg ők szerepeltek volna a The Saddest Landscape helyett az idén megjelent Connections II óriássplit-en, de 2009-ben váratlanul feloszlottak, még a már leszervezett EU turnét is lemondták.

A 2 számos EP-n található Golden Dragon-t mindenképp hallgasd meg! Gyönyörű szám, amely teljesen elüt a többitől, van benne női-férfi vokál is! Amúgy Harylmu, a S/T 10"-csel kezdj! :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Storm The Bastille, Quiet Steps, L'antietam, End Of A Year, Van Johnson

myspace

Demo - 2007
Self-Titled 7" - 2007 (scene)

Split with End Of A Year - 2007 (scene)
Split with Damezumari - 2007 (scene)
Self-Titled 10" - 2008 (scene)

The Walls You've Built


Nem túl szerencsés, hogy ez a banda pont akkor alakult, amikor a nagy screamo hullám már épp lecsengett az USA-ban. Persze lehet, hogy csak össze-vissza beszélek és ennek semmi értelme, mindenesetre ez is egy olyan nagyszerű zenekar, aki kiadott egy kiváló 4 számos EP-t, aztán feloszlott. Pedig igazi amcsi emo a minőségibb fajtából, meglepően sok dallammal, hegedűbetéttel, sírós-érfelvágós csordavokálokkal, stb. Szedd és sírj!

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Portrait, Yossarian Is Drowning, Toru Okada, The Spirit Of Versailles, The Kodan Armada

myspace

Definition Of A Friendship - 2004 (scene)
Unreleased Songs

2010. szeptember 14., kedd

Resurrectionsts


BRUTÁL SCREAMO! Azt hiszem ez a banda jó példa, hogy miért is van értelme az emo violence jelzőnek. Mondjuk ezenkívül még simán fel lehet fedezni crust, grindcore, powerviolence elemeket is. A lényeg - amit már szerintem ti is kitaláltatok ez alapján a bekezdés alapján -, hogy iszonyatosan durva és szétszedős zenét játszanak, és szerencsére még a szenvedély sem hiányzik belőle (ki kéne már találni valami jó/jobb szót a zenei passion jelzőre...). Hogy a hatás még gonoszabb legyen, két énekes van a bandában, még hozzá a mélyebb hangokat egy srác, a magasakat pedig egy csaj szolgáltatja. Mellesleg a zenekarban találhatók Ding Dong Dead és The Apoplexy Twist Orchestra tagok - csak, hogy egy percig se kételkedjünk a német screamo hatásokban - és a React With Protest kiadót vezető és a Cry Me A River-t szervező Sabine és Lars pár is játszik a bandában. HIGHLY RECOMMENDED! :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Battle Of Wolf 359, June Paik, Ding Dong Dead, Trainwreck, Orchid

myspace

Demo - 2009
Split with Merkit - 2009 (scene)
Self-Titled - 2010 (scene)
Split with Battle Of Wolf 359 - 2010 (scene)
Split with Arse Moreira - 2010 (scene)

2010. szeptember 12., vasárnap

Amber Daybreak


Nagy sajnálattal vettem tudomásul 2 napja, amikor a banda myspace profiljára léptem, hogy 1 hónapja feloszlott a belga kvintett. Pedig a tavalyi év számomra legérdekesebb debütálásával vetették észre magukat, és nagy kedvencemmé váltak. Nem csoda, hiszen képesek voltak olyan már meglévő sémákat tökéletesen ötvözni, mint a Raein-Suis La Lune vonal dallamossága és a Kidcrash-re jellemző, de teljesen könnyed és nem unalomba fulladó matekos gitártémák. Mindezt pedig remek csordavokálokkal és dallamos énekkel dobták fel. Tényleg nagy kár ezért a bandáért, mert egy újabb tehetséges együttes dobta be a törölközőt még mielőtt többen is megismerhették volna őket. (De ezt most ti pótoljátok! :) )

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Suis La Lune, Raein, Kidcrash, La Quiete, La Dispute

myspace

Sentinels - 2009 (scene)

Serenity's Always Late - 2006
2 Songs EP - 2007
Unreleased - 2008

(ez az alsó 3 link nem komplett album, csak egyéb számok gyűjteménye)

2010. szeptember 11., szombat

Koncertajánló: Alpinist (D) @ Black Machine, Budapest


Az ITAI ITAI, a FUCKYOURPRIDE és a DZSUKHELL egy fergetes estéről fog gondoskodni jövő hét pénteken, hiszen az este főzenekara nem más, mint az Alpinist. A zenekarról már ömlengtem elég sokat a blogon, úgyhogy ezt most mellőzném, a lényeg, hogy ha látni szeretnéd a jelenlegi talán legjobb neocrust csapatot, aki ne ijesszen el a messzi, csepeli helyszín, és mindenképp gyere el. Az est során még fellép a szintén német grindcore brigád Attack Of The Mad Axeman, a szintén német screamo punk (?) Failed Suicide Plan, magyar részről pedig mindenki kedvenc csömöri youthcrust-ja, a Dance Or Die, és az est során debütál színpadon a Deads nevű formáció is. Beugró egy ezres, kezdés 20:30!

2010. 09. 17. 20:30 - Black Machine (Csepel), Budapest

Alpinist (D)
Attack Of The Mad Axeman (D)
Failed Suicide Plan (D)
Dance Or Die
Deads

Belépő: 1000 Ft


http://www.myspace.com/alpinistsucks
http://www.myspace.com/attackofthemadaxeman
http://www.myspace.com/failedsuicideplan
http://www.myspace.com/cschc

Az ALPINIST kiadványok innen letölthetők!

I Not Dance


Ausztriáról mindig az jut eszembe zenei téren, hogy minden fasza turné eljön bécsig, és ott tesz egy szép kanyart, hogy még véletlenül se legyen esélyünk látni itthon egy király zenekart... (Bár azért már egyre jobb a helyzet véleményem szerint.) Szerencsére a sógoroknak van egy ilyen zenekaruk is, akik képesek velem ezt a kis ellenérzésemet elfeledtetni. Az I Not Dance eredetileg egy side projectnek indult, de mára a trió fő zenei elfoglaltságává vált. Ügyesen lavíroznak a post-hardcore és a screamo határán úgy, hogy még egy csipetnyi post-rockot is belecsempésznek a dalokba. Mindezt úgy, hogy nem veszti el dinamikus jellegét és nem válik unalmassá.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Dancing On Debris, ...Who Calls So Loud, Dolcim, Storm The Bastille, Men As Trees

myspace

Split with Mr. Willis Of Ohio - 2007 (scene)
So You Think You Can Stop Me And Spit In My Eye - 2008 (scene)
Holy - 2010 (scene)


(Egy kis ízelítő az idén megjelent Holy 10"-ből.)



2010. szeptember 6., hétfő

Career Suicide



Újra itt az ősz, ilyenkor a flannel ingre nem csak vastag pulcsit esik jól felhúzni, hanem egy adag midwest emót, vagy akármilyen kinsella-zenekart is, ami segít csendben üldögélni a suliban és jól esik rá hazabringázni a kicsöngetés után. Ez tök jól visszaadná a közepesen unalmas kisvárosi életemet ebben az évszakban, ha véletlenül nem találnék rá egy olyan bandára, mint a Career Suicide, hogy aztán inkább szétzúzni akarjak mindent a közvetlen közelemben. Igaziból nagyon régóta villog már a last.fm ajánlások között a nevük, meg sok helyen írták cloak/dagger similarnak, a gitáros pedig a Fucked Up-ban is játszik, úgyhogy eladtam nekik a lelkem, ők meg cserébe sörtől savanykás nyálat köptek rá. Az az őszi időjárás hiányzik nekem, amikor ropognak a barna falevelek a cipőm alatt és kicsit hideg van, de még az ég is olyan narancssárgás színű, akkor lenne igazán fasza ezt a bandát hallgatni, mert amellett, hogy feszesen pörgetik a nyolcvanas hárdkórpankot, valami saját lazaság árad még a karcolós gitártémákból is, ami újjá és igazán ragadóssá varázsolja az egészet. És ez klassz.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Black Flag, Cloak/Dagger, Government Warning, Fucked Up.

Self Titled (2002)
Sars Ep (2003)
Jed Whitey split (2004)
Signals EP (2005)
Invisible Eyes (2005)
Attempted Suicide (2007)
Cherry Beach LP (2008)
Anthology 2001-2003 (2004)
Anthology 2004-2005 (2006)

Snowing


Nah, az iskolakezdés aprópójából kedveskednék ezzel az emo revival bandával, amely a szomcsibbaknak ugyanolyan jó soundtrack a szomorkodáshoz, mint a boldogoknak (már ha van olyan, akit az iskolakezdés, a korán kelés és az új emberek megismerése boldoggá tesz). Emo-hoz képest van benne kellő pankos pörgés is, továbbá matekos dallamok, a diy-hangzás pedig csak mosolyt tud csalni az arcomra. Az énekes rekedtes hangja meg tökéletes az egészhez. Jó lenne egyszer 20 emberrel együtt teli torokból énekelni a mikrofonba, hogy "why can't I see the sunspots in your eyes?"... :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Midwest Pen Pals, Boy Problems, Castevet, Algernon Cadwallader, Make Me

myspace

Fuck Your Emotional Bullshit - 2009 (scene)
Tour Tape - 2009

2010. szeptember 5., vasárnap

Alpinist


A münsteri brigád jelenleg a legjobb neocrust banda véleményem szerint. Ez azért is nagy szó, mert az átlagéletkor kb. 19-20 év! Tehát nagy jövő és jelen áll stíluson belül a 4 srác előtt az biztos (még akkor is, ha nincs is értelme ilyet mondani). Gyors, lehengerlő, és még post-metalra hajazó témákat is képesek a számok közben bedobni. Emellett az sem elhanyagolható, hogy élőben is legalább ilyen jók. Ha nem jobbak. Én láttam, nem hazudok :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Tragedy, Ictus, Unquiet, Battle Of Wolf 359, Ekkaia

myspace

Self-Titled - 2007 (scene)
Split with Finisterre - 2008 (scene)
Minus Mensch - 2009 (scene)

2010. szeptember 3., péntek

(The) Kidcrash


Az idén 10 éves banda méltán a matekos screamo koronázatlan királya. Pedig eredetileg egy könnyedebb, rádióbarátabb irányvonalon indultak el, ennek bizonyítéka a New Ruins, amely szerintem az egyik legjobb ilyen matekos-emo-indie cucc, amit hallottam. Sajnos a kiadó jól kibaszott velük ezzel a lemezzel kapcsolatban - ha érdekel, katt ide -, és stílusváltás következett be a zenekar életében. Azt, hogy ennek az előbb említett konfliktus lett volna az oka, nem tudom, mindenesetre a következő EP még egy átmenetet mutat a két korszak között, majd már a Jokes előfutáraként megjelenő Demo-n lehetett hallani először a ma már a banda névjegyévé vált matekos gitárvirgákkal teletűzdelt energikusabb dalokat. Mellesleg ekkor hagyták el a névelőt is a nevükben. A tiszta éneket pedig szenvedélyesebb üvöltések váltották. A zenekar munkásságának a csúcsa a 2007-ben megjelent nagylemez, a Jokes, de a 2009-es Snacks is egy remek album, mondjuk itt újra kicsit könyedebbre vették a figurát, de még így is csak kapkodom a fejemet a gitártémák után.

A zenekar minden kiadványát letöltésre bocsátja a kiadós profilján, de ahogy ők is írják, a banda működtetésére minden adományt szívesen vesznek.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Daniel Striped Tiger, L'antietam, 1994!, Off Minor, Loma Prieta

myspace

New Ruins - 2004 (scene)
I Haven't Had A Date In 4 Years Goldie Hawn Goldie Hawn Goldie Hawn EP - 2005
Demo - 2006 (scene)
Split with Arse Moreira - 2007 (scene)
Jokes - 2007 (scene)
Split with Coffin Dancer - 2007 (scene)
Split with L'antietam - 2008 (scene)
Snacks - 2009 (scene)

2010. szeptember 2., csütörtök

L'antietam


A kritikák azt írják, hogy a '90-es évek emóját hasznosítják újra a srácok, pörgősebb hardcore kiszerelésben. Egyszerűbb, ha azt írom, hogy screamo és kész, de akkor valószínűleg elvesznének a sok itt linkelt banda között (pedig ide is csak a jókat rakjuk ki). A lényeg, hogy olyan szenvedély és játékosság hatja át a zenét, ami tényleg kiemeli a sok hasonló kaliberű zenekar közül. És valóban, a számok többségében érezhetjük a '90-es évek emóját a zseniális dallamokban, de mindezt képesek olyan nyers punk témákká átformálni, hogy egyedinek hasson az egész. Király és kész. (Elvileg lassan meg kéne jelennie két új 7"-nek és egy 12"-nek is, a 2009-ben ígért Loma Prieta splitről már nem is beszélve... Reméljük, hogy minél hamarabb bekövetkezik a kiadványeső.)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Loma Prieta, Storm The Bastille, Age Sixteen, Kidcrash, 1994!

myspace

Self-Titled - 2005
We Like It When The Red Water Comes Out - 2006 (scene)
Split with Furnace - 2006
Family - 2006 ("gyűjtemény", minden korábbi kiadvány + új számok is) (scene)
Arthur Carr - 2007 (scene)
Split with Kidcrash - 2008 (scene)

2010. szeptember 1., szerda

American Hardcore


Rendhagyó poszt, hiszen zene vagy koncert helyett egy film tárgya, aminek meg persze a zene és a koncert a tárgya többek között... Az American Hardcore (teljes címe: American Hardcore: The History Of American Punk Rock 1980-1986) a műfaj születését és fénykorát mutatja be főleg interjúk és koncertvideók segítségével. Többek közt megszólal Henry Rollins (Black Flag), Ian Mackaye (Minor Threat), HR (Bad Brains), stb., de felbukkan Flea (RHCP), Moby és a Guns'n Roses gitárosa is. A film sikeresen szerepelt az USA legnagyobb független filmfesztiválján, a Sundance Film Festivalon 2006-ban. Tökéletes törióra azoknak, akik szeretnék megtudni, honnan és hogyan indult ez az egész, vagy csak úgy érzik, még van mit dolgozniuk a trúságfaktorukon. Én, hogy őszinte legyek, zeneileg ezek a bandák sosem tudtak különösebben megfogni, de a film még ehhez is szerzett egy kis kedvet. :)

Bandák, akik szereplnek a filmben:
Black Flag, Bad Brains, Circle Jerks, D.O.A., Minor Threat, SS Decontrol, stb.

IMDB

Part1 Part2 Part3 Part4