2010. december 26., vasárnap

Koncertajánló: Heaven In Her Arms (JP), Aussitot Mort (F) @ "ÚJ" Szabad Az Á


Csak óvatosan kell búcsúztatni az esztendőt, mert könnyen lehet, hogy már az újév legelső napján 2011 legjobb klubbuliján tombolhatunk, hála az Itai Itai Records-nak és a Tukker Booking-nak. Ugyanis Budapestre érkezik Japán második számú screamo/post-rock üdvöskéje, a Heaven In Her Arms, illetve velük karöltve a francia, screamo-ból post-metal-lá vedlett Aussitot Mort. Lesz még egy külföldi fellépő, a mostanság nagyon divatos fordított keresztes hardcore-t játszó, görög I Want You Dead. A supportról magyar részről pedig a Baumgartner Zsoltit megszégyenítő gyorsasággal pankoskodó Human Error és Dance Or Die gondoskodnak. Fontos! hogy a helyszín már az új Szabad Az Á, tehát a Zappa Caffé-t mindenki kerülje el messziről, helyette a belvárosba vegye az irányt.

2011. 01. 01. szombat 20h - "ÚJ" Szabad Az Á, Budapest

Heaven In Her Arms (JP)
Aussitot Mort (F)
I Want You Dead (GR)
Human Error
Dance Or Die

Belépő: 1200 Ft


http://www.myspace.com/heaveninherarmsjapan
http://www.myspace.com/aussitotmort
http://www.myspace.com/iwantyoudead
http://www.myspace.com/thehumanerror
http://www.myspace.com/cschc

Töltsd le a blogról a Heaven In Her Arms és az Aussitot Mort diszkográfiákat!

2010. december 23., csütörtök

Southern Girls


Az eredetileg Zombies Did It néven alakult new yorki kvartett ügyesen trükközik a dallamos gitárvirgákkal. Talán a Kidcrash unokaöccsének is "csúfolthatnánk" (bár ez valamilyen szinten inkább megtisztelő) őket, azonban a szimpla indie-screamo mellett véleményem szerint egy kis emo revival feeling is áthatja a zenéjüket. Mellesleg olyan érzésem van a dalok hallgatása közben, mintha a srácok erőlködés helyett csak szimplán dzsemmelnének egy jót. Ezt persze teljesen jó értelemben mondom, szó sincs arról, hogy ne lennének rendesen össze rakva a számok.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Kidcrash, L'antietam, 1994!, Algernon Cadwallader, Osceola

myspace

Widowmaker - 2009 (scene)
Self-Titled EP - 2010

2010. december 22., szerda

Cry Me A River 2011!


Jövő nyáron sem maradunk sírás nélkül, hiszen 11. alkalommal is megrendezésre kerül minden screamoőrült kedvenc fesztiválja, a React With Protest által szervezett Cry Me A River Festival. Tegnap már a fellépő nevek is kiderültek, és noha várható volt, hogy - sajnos - nem lesz olyan színvonalas, mint a tavalyi jubileumi banzáj, azért idén is elég erős a felhozatal, hiszen visszatér az európai screamo színtér talán legnagyobb zenekara, a Raein, lesz sötétség és sludge az amcsi Thou által, Loma Prieta és ex-IWROTEHAIKUSABOUTCANNABALISMINYOURYEARBOOK tagok húzzák a síráshoz a talpalávalót a Beau Navire formájában, fellép mindenki kedvenc portugál zenekara, az Adorno is, és lesz még rengeteg király zenekar, többek közt olyan állandó CMAR-arcok is, mint a Battle Of Wolf 359, a Zann, a June Paik, az Alpinist vagy éppen a Hammers.

2011. 06. 24-25. - Versmold, Németország

Raein (IT)
Battle Of Wolf 359 (UK)
Thou (USA)
Beau Navire (USA)
Alpinist (D)
Zann (D)
Adorno (P)
June Paik (D)
Moloch (UK)
Drainland (IRL)
Planks (D)
Hammers (UK)
Citizens (UK)
Suckinim Baenaim (ISR)
Lentic Waters (D)
Black Everest (D)

(A jegyekkel gondolom idén is sietni kell majd, mert korlátozott a rendelkezésre álló jegyek száma, amiket a React With Protest-nél kell lefoglalni.)

2010. december 19., vasárnap

Birds In Row


Szintén a napokban bukkantam az alábbia francia csodára, akikről a kiadójuk (ami egyébként kifejezetten érdekes bandákkal foglalkozik, szerintem lesz még poszt tőlük) azt a promószöveget költötte, hogy nem elég hardcore, hogy a Modern Life Is War utódbandák közé soroljuk, viszont annyira nem is sludge/crust, hogy ebben a scene-ben megállja a helyét, így a kettő egyvelegéből kapunk valami nagyon király furcsaságot. Én a magam részéről csak rásütnék egy post-hardcore jelzőt (ebből baj sosem lehet), és osztom, hogy király. Merthogy tele van dallammal, energiával, dühvel és azért tényleg érezni azt az elszállós hozzáállást, ami gyökerezhet a sludge-ban. Emellett nekem néhol olyan érzésem van, mintha az érzelmek helyett a technikát előrébb helyező Touché Amoré-t hallgatnék, de a lényeg, hogy töltsétek.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Touché Amoré, Meleeh, Defeater, More Than Life, Caravels

website | bandcamp

Rise Of The Phoenix - 2009 (scene)
Cottbus - 2011 (scene)

2010. december 18., szombat

Deafheaven


3 napja ajánlották nekem ezt a bandát, és azóta nem tudok leállni az idén megjelent demo-juk hallgatásával, amely révén gyorsan le is csapott rájuk a Deathwish Inc., így a jövőre megjelenő nagylemez, már mindenki kedven Jákob bácsijánál fog napvilágot látni. El is lopom a promószövegüket és nem küszködök azzal, hogy magamtól definiáljam a zenekart: "Their hybrid musical approach is outright stunning. A melding of epic Post Rock leanings (Envy, Godspeed You! Black Emperor) with experimental Black Metal (Xasthur, Weakling, Leviathan), and classic era "Screamo" (Orchid, Crimson Curse) into something never successfully experienced before." Aki nem tud angolul, az is észreveszi, hogy egy mondatban szerepel a post-rock, a black metal és a screamo. És akkor már ő is tudja, hogy ez csak is érdekes lehet.
UPDATE: Azóta megjelent a Roads To Judah címre hallgató nagylemez, amely letiszultabb lett, mint a demo. Hogy ez jót tett-e a zenéjüknek vagy sem, mindenki döntse el maga, az biztos, hogy a lemezzel rengeteg új rajongót szereztek a srácok és lassan akkora hype alakul ki a zenekar körül, mint anno a Touché Amoré kapcsán.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Wolves In The Throne Room, Ash Borer, Altar Of Plagues, Celeste, Panopticon

myspace | bandcamp | tumblr

Demo - 2010
Libertine Dissolves - 2011 (scene)
Roads To Judah - 2011 (scene)

Heaven In Her Arms


Marci barátom nemrég kifakadt, hogy mindegy, mit csinál az ember, jönnek a japánok, és ők úgy is jobban csinálják majd. A post-rock/screamo egy jó példája ennek, hiszen a ma legmagasabban jegyzett és legismertebb zenekar, akinek tényleg köze van/volt az igazi screamo-hoz, nem más, mint az Envy. Csakhogy ez a poszt nem róluk szól, hanem a sokak által csak Envy-kópiának csúfolt, 2004-ben alakult Heaven In Her Arms-ról. Igazság szerint a korábbi anyagok, és főleg a 2009-ben megjelent EP valóban rászolgáltak a túlzott hasonlítgatásra, viszont az idén megjelent Paraselene-nel a banda nálam végleg elszakadt a nagytestvértől. Az eddigi legérettebb korongjuk, amiben mertek nyitni más experimentális vonulatokhoz, így sokkal kevesebb unalomba fulladó poszt-rock csilivili témát hallhatunk. Helyettük pedig sötét sludge, post-metal és post-black metal riffeket kapunk az arcunkba (vagyis inkább a fülünkbe). Egyébként zseniálisan van összerakva a lemez: az első 3-4 tételre inkább a már említett sötét, pokoli hangulat a jellemző, majd az utolsó 3 számban pedig visszatérnek a dallamossabb, szép témák.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Envy, Sed Non Satiata, Funeral Diner, Daitro, Suffocate For Fuck Sake

myspace

Demo - 2005 (scene)
Self-Titled - 2006 (scene)
Split with Tomato Steal - 2006 (scene)
Erosion Of The Black Speckle - 2007 (scene)
Split with Killie - 2007 (scene)
Duplex Coated Obstruction - 2009 (scene)
Paraselene - 2010 (scene)

2010. december 15., szerda

Aussitot Mort


A 2005-ben alakult caen-i bagázs a már jól bejáratott, mélabús francia emo útvonalon elindulva kezdte pályafutását, azonban mégis csak figyelemre méltó, hogy az első kiadványok a mára legendássá vált Level-Plane Records gondozásában jelentek meg. Viszont a 2008-as Montuega már a banda egy másik arcát mutatta. Lassítottak a tempón, az ének is már csak néhány számban van jelen (és ezek többsége is dallamos, valódi ének), és előtérbe kerültek a már korábban is megcsillantott post-metal témák. Hogy őszinte legyek, 2 éve még nagyon nem tetszett a banda stílusváltása, de most, hogy újra elővettem a virtuális lemezeket, nagyon is örülök ennek az új hangzásnak. Kiváncsi vagyok, hogy az új lemezen mivel rukkolnak elő a srácok, csak hát erre még az artwork hiányában kicsit várnunk kell, mint ahogy azt a Moment Of Collapse decemberi hírlevelében olvashatjuk.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Time To Burn, General Lee, Le Pre Ou Je Suis Mort, Daitro, Gantz

myspace

Demo - 2005 (scene)
Split with Balboa - 2006 (scene)
6 Songs - 2007 (scene)
Montuega - 2008 (scene)

2010. december 13., hétfő

Harrison Bergeron


A magát Vonnegut az individumért küzdő, anarchista hőséről elnevezett bandáról én sem hallottam mindaddig, míg nem ajánlották nekem, és nagyon örülök, hogy végül azért megtaláltuk egymást. Mindig gondolkozom, hogy hogyan írjam körül azt, hogy az épp posztolásra kerülő banda kurvajó, de most nem fogok ezzel vacakolni, szedjétek, mert KURVAJÓ! Kaotikus, érzelmes, kibaszott dallamos (még dallamos ének is van), egyszerűen lehengerlő. A csúcspont pedig mindenképp a Darkness Washed Over The Dude 1:30-nál kezdődő kiállása, számomra hihetetlen katarzis minden egyes alkalommal. A tagok pedig a feloszlás után olyan bandákban folytatták, mint a Street Smart Cyclist, a Storm The Bastille, a Boy Problems vagy épp a Get To The Chopper.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Osceola, We Were Skeletons, Age Sixteen, L'Antietam, Sailboats


Ten And Two


Lassan tényleg rovatot indíthatnék "Bandák nem több, mint 5 számmal" címmel, mert hogy a 2004-ben alakult brigád is az alábbi kategóriába tartozik (bár több számuk hallgatható, de csak ennyi jelent meg). Nem váltják meg a világot, de a screamo minden bájával felszerelve szereznek 8 percnyi zenei örömöt. Kár, hogy 2 év után már be is dobták a törülközőt.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Walls You've Built, The Saddest Landscape, The Spirit Of Versailles, 7654 Stories, She Notes The Chariots

2010. december 11., szombat

Championship


Ugyan az előző poszt segítségével már meg is ismerhetted volna ezt a remek bandát, azonban megérdemlik a saját, külön bejegyzésüket. Pedig tényleg csak az az 5 számuk jelent meg, ami megtalálható a HBOG spliten, ráadásul ezen az 5 számon és kb. 3 képen kívül semmi mást nem maradt fenn ebből a zenekarból. Balszerencsénkre. Ugyanis ez az 5 dallamos-matekos-indie-s-instrumentális dal annyira, de annyira magával ragadó... Nagyon nagy előnyük, hogy nem vesznek el az elnyújtott poszt-rockos buzulásban, de mégis egy hamisíthatatlan instrumentális (post-rockközeli) zenekar, tele melódiákkal, dinamikával és ügyes megoldásokkal.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Karate, ...And So I Watch You From Afar, The Caution Children, Giraffes? Giraffes!, LITE

myspace

Split with Her Breath On Glass - 2006 (scene)

Her Breath On Glass


Az imént bemutatott The Saddest Landscape énekesének másik projektje, aminek érdekessége, hogy egy duót takar. Zeneileg pedig mintha egy epikusabb és talán még szenvedélyesebb TSL-t hallgatnánk, éppen ezért talán pazarlásnak is érezhetnénk ezt a projektet, de mégsem az. Ha tényleg nagyon rossz kedved, akkor ők talán képesek még jobban elszomorítani.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Saddest Landscape, Portraits Of Past, Funeral Diner, Catena Collapse, The Khayembii Communiqué

myspace

Split with We Are Corpses - 2005 (scene)
Split with Danse Macabre - 2006 (scene)
Split with Championship - 2006 (scene)
Building Monuments For Survival - 2006 (scene)
Split with Khere - 2007 (scene)
Split with Sofy Major - 2007 (scene)
Single Series - 2007
We Aimed Straight Down - 2008 (scene)
Split with The Brass - 2009 (scene)
Self-Titled - 2009 (scene)
7.18.08. - 2009 (scene)
What We Left Behind (Collection) - 2009 (scene)

The Saddest Landscape


Az oldalon megjelent jó pár poszt után jogosan kérdezhetné bárki, hogy ez a kaotikus, kiabálós izé lenne az emo? Hol itt a sírás, az érfelvágás és a szembe lógó haj? Ugyan az utolsó (kettő) biztosan kimarad, azonban akiknek tényleg hiányzik a sírás, itt van a talán legérzelmesebb jelenleg is működő screamo zenekar. A 2000-es évek elején indult banda zenéjében a '90-es évekre jellemző dallamos emo keveredik a screamo-ra jellemző kaotikusabb és zajosabb részekkel. Legnagyobb fegyverük talán az énekes, aki tényleg kb. minden dalban meghal és újraszületik, rengeteg számban van, hogy zene nélkül "énekli" a szívfacsaró szövegeket. 2 éves szünet után tavaly tértek vissza és idén megjelent 5 év után az első TSL nagylemez. Ugyan a zenekar pályának a csúcsa minden bizonnyal mindig is a The Stars In January című szám (és persze a közepén lévő kultikus sor: ...and how many wishes until the stars fall?) lesz, mégis azt mondom, hogy a You Will Not Survive a legérdekesebb és legegységesebb album a banda életében. Képesek voltak ugyanott folytatni, ahol abbahagyták és emellett mégis új ízekkel és főleg dallamokkal telepakolni. Kár, hogy élőben elmaradt a várt katarzis, bár ez nem feltétlenül az ő hibájuk volt.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: The Kodan Armada, Her Breath On Glass, Funeral Diner, The Spirit Of Versailles, Suis La Lune

myspace

Cover Your Heart - 2002 (scene)
Split with Funeral Diner (A Tribute To Rites Of Spring) - 2003 (scene)
The Sound Of Spectacle - 2003 (scene) + Bonus Track (scene)
Split with The Pine - 2004 (scene)
Lift Your Burdens High For This Is Where We Cross - 2004 (scene)
A Promise Was Made - 2005 (scene)

All Is Apologize For All Is Forgiven (2002-2005 Discography) - 2007 (scene)

I Don't Want To Miss You Anymore - 2009 (scene)
Split with Trophy Scars - 2009 (scene)
Split with If Footmen Tire You What Will Horses Do? - 2010 (scene)
Connections II - 6-way Split with Adorno, Suis La Lune, Isaiah, Captain, Your Ship Is Sinking and Kias Fansuri
You Will Not Survive - 2010 (scene)
Split with Pianos Become The Teeth - 2010 (scene)

2010. december 10., péntek

Haram


Nem tudom, hogy képesek leszek-e az összes pg.99-COC-MAJRULE utódbandáról írni (erről a triumvirátusról meg pláne késnek a nagy posztok, ajjaj), de ígérem, igyekszem, mert megéri. Mondjuk nem véletlenül időzítem mostanra a Haram-posztot, hiszen zenéjük nagyon hasonlít a kései ADIB&W és LATS-vonalra, bár ez a S/T lemezre még nem igaz, de a Drescher's Clock-ra olyan dallamokat írtak a srácok, hogy áh... Amit nagyon sajnálok, hogy 2x is láthattam volna őket, de egyszer sem mentem el végül a pesti bulikra, múltkor pedig addig hezitáltam a Drescher's Clock megvételén, hogy végül valaki más lecsapott rá, de legalább jó helyre került. :)

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Malady, A Day In Black And White, Life At These Speeds, Verse En Coma, Auxes


Life At These Speeds


Legújabb szerelmeim egyike ez a banda, képtelenek kirobbani az mp3 lejátszómból néhány hónapja. Pedig nem volt ez mindig így, felettük is nagyon könnyen átsiklott még 2-3 éve, viszont örülök, hogy újra rájuk találtam. A portlandi négyes eredetileg screamo-indie egyveleget kezdett játszani, azonban szerencsére hamar stílust váltottak és megtalálták ezt a dallamos, tökös és mégis szívhez szóló hangzást, amelyet ha stílushoz kéne kötnöm, akkor bajban lennék, de azért talán segít, ha azt írom, hogy emo-indie-posthc-dchc-post-punk mix. :) Kár, hogy ők sem bírtak sokáig együtt maradni. Szerintem mindenképp a To Your Health-lemezt próbáljátok először (még akkor is, ha pont ebből crc hibás a scene), ez a legösszetettebb és a legjobb kiadványuk.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Daniel Striped Tiger, Haram, A Day In Black And White, Sinaloa, Wolves

myspace

Self-Titled - 2004 (scene)
Split with Sinaloa - 2005 (scene)
Split with Science Of Yabra - 2005 (scene)
To Your Health - 2006
Split with Thank God - 2008 (scene)

News!

Van új Snowing album is! Azért ilyen gyatra a minőség (128 kbps), mert lelkes wmp használóként át kellett konvertálnom az m4a-t, ami eredetileg gondolom teljesen király.

Snowing-I_Could_Do_Whatever_I_Wanted_If_I_Wanted-2010

Továbbá, ami nagyon szomorú hír, hogy feloszlik a Throats. Az énekes (?) tumblr-bejegyzését olvasva pedig nagyon komolyan gondolkozok, hogy valahogy el kéne jutni arra a búcsúkoncertre.