Suffix

A hardcore bármelyik szegmensében, ezáltal a screamo-ban is ritkaság, ha egy bandának női énekese van. Nem csoda, hogy az ember nagyobb kiváncsisággal fülel bele az adott zenekarba, ha látja a "female vocalist" jelzőt. A Chicago-ból származó Suffix első lemezére én is ezért lettem figyelmes, és hogy őszinte legyek elsőre eléggé csalódott is voltam, nem igazán tudtam hova rakni a bandát. Ez a mai napig így van, de hozzászoktam, sőt megszerettem az azóta az amcsi színtéren egyre nagyobb népszerűségnek örvendő zenekart. Az itt-ott felbukkanó matekosnak ható témák és a dallamosan kaotikusabb részek között nehéz megszokni az átmeneteket (illetve azok hiányát), és azt hogy a banda sem ilyen, sem olyan, de lehet, hogy épp ez a varázsa bandának, tehát egy (vagy a saját tapasztalatomból indulva inkább kettő) próbát mindenképp megér.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: We Were Skeletons, Bare Arms, Beau Navire, Logs, L'antietam

bandcamp

No Matter How Fast We Run - 2010 (scene)
Split with Beau Navire - 2011