2010. szeptember 6., hétfő

Career Suicide



Újra itt az ősz, ilyenkor a flannel ingre nem csak vastag pulcsit esik jól felhúzni, hanem egy adag midwest emót, vagy akármilyen kinsella-zenekart is, ami segít csendben üldögélni a suliban és jól esik rá hazabringázni a kicsöngetés után. Ez tök jól visszaadná a közepesen unalmas kisvárosi életemet ebben az évszakban, ha véletlenül nem találnék rá egy olyan bandára, mint a Career Suicide, hogy aztán inkább szétzúzni akarjak mindent a közvetlen közelemben. Igaziból nagyon régóta villog már a last.fm ajánlások között a nevük, meg sok helyen írták cloak/dagger similarnak, a gitáros pedig a Fucked Up-ban is játszik, úgyhogy eladtam nekik a lelkem, ők meg cserébe sörtől savanykás nyálat köptek rá. Az az őszi időjárás hiányzik nekem, amikor ropognak a barna falevelek a cipőm alatt és kicsit hideg van, de még az ég is olyan narancssárgás színű, akkor lenne igazán fasza ezt a bandát hallgatni, mert amellett, hogy feszesen pörgetik a nyolcvanas hárdkórpankot, valami saját lazaság árad még a karcolós gitártémákból is, ami újjá és igazán ragadóssá varázsolja az egészet. És ez klassz.

Azoknak, akik szeretik az alábbiakat: Black Flag, Cloak/Dagger, Government Warning, Fucked Up.

Self Titled (2002)
Sars Ep (2003)
Jed Whitey split (2004)
Signals EP (2005)
Invisible Eyes (2005)
Attempted Suicide (2007)
Cherry Beach LP (2008)
Anthology 2001-2003 (2004)
Anthology 2004-2005 (2006)

2 megjegyzés:

  1. egyébként a posztokba valahogy belecsempészhetnétek, hogy melyik lemezekkel érdemes kezdeni, mert nekem pl nincs sok kedvem leszedni fél gigát.

    VálaszTörlés
  2. belecsempésszük :D amúgy csak a hosszabbaknál van értelme szerintem, de majd azokba belecsempésszük :)

    VálaszTörlés